Elmozdultak a holtpontról a lakásárak

Emelkedésben maradtak a használt lakóingatlanok árai februárban a kínálati piacon. Éves szintén 2,6 százalékos volt a drágulás, főként a nyugat-magyarországi megyéket jellemző, jelentős 8 százalék feletti áremelkedésnek köszönhetően. Januárhoz képest 1,5 százalékkal kerültek feljebb a lakásárak. Budapesten lassult a tempó.

Az országos ingatlan.com lakásárindex februárban 2,6 százalékos éves drágulást mutat, havi szinten pedig 1,5 százalékos volt az áremelkedés. A kereslet és az árak alakulása alapján látszik, hogy kimozdult a tavalyi holtpontról az ingatlanpiac. Az éves drágulási ütem alapján a nyugat-magyarországi régióban volt a legnagyobb mértékű az emelkedés, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében ugyanis átlagosan 8,1 százalékkal nőttek az árak tavaly februárhoz képest. Budapesten az országos árindexhez hasonlóan 2,6 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.

Budapesten az átlagos négyzetméterár 922 ezer forint. Az V. kerület a legdrágább 1,57 milliós négyzetméterárral, a második az I., a harmadik pedig a II. kerület 1,37, illetve 1,27 milliós összeggel. A legolcsóbb kerület a XXI. a maga 695 ezer forintos árával. Utána következik XX. és a XXIII. kerület 696 ezer és 720 ezer forinttal.

A vármegyeszékhelyek piacán továbbra is Debrecen, Veszprém és Győr vezeti a toplistát, sorrendben 785 ezer, 766 ezer és 750 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Szegeden, Székesfehérváron, Kecskeméten, Tatabányán és Szolnokon 453-713 ezer forint a jellemző. A legolcsóbb vármegyeszékhelyeken közel harmadakkora árakkal találkozhatnak a vevők, mint a legdrágábbakban. Ezek közé tartozik Salgótarján, Miskolc és Békéscsaba, ahol március elején 277-425 ezer forintért kínálták a tulajdonosok a használt lakások négyzetméterét.